A budapesti repülőtér fejlődésének egyik legnagyobb akadálya, hogy a kormány 15 év alatt sem tudta közelíteni a magyarok életszínvonalát a nyugatihoz, nem pedig az, hogy az előző tulajdonos hanyag volt.
Egyelőre minden marad úgy Ferihegyen, ahogy volt, a nagyobb beruházásokon üzemeltető még gondolkodik, ahogy az állam is a gyorsforgalmi úton és a vasúti kapcsolaton. Az, hogy az állam immár tulajdonosa az üzemeltető cégnek, a vételáron túl folyamatos költséget is jelent, cserébe annak örülhet a kormány, hogy az új menedzsment nem csapja rá a kagylót Nagy Mártonékra, ha odatelefonálnak.
Kiderült, kik kerülhetnek az újonnan megvásárolt Budapest Airport Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai közé. Parragh László és Guller Zoltán is bekerül az igazgatóságba, rájuk bízták a magyar adófizetők egyik legnagyobb befektetését.
Évi 20 millió utas elérését tűzte ki célul a kormány a Budapest Airport megvásárlásával, de ehhez nem nagyon kell tenni semmit, a természetes piacbővülés miatt csak idő kérdése. Az sem kérdéses: a reptérvásárlás hosszú távon jó üzlet lehet az államnak. Azt viszont csak remélni lehet, hogy a NER-vállalkozók benyomulása nem megy majd a minőség rovására.
A ferihegyi reptér állami kézbe kerülése alkalmából tesszük közzé ismét néhány hónappal ezelőtt, 2024. január 18-án megjelent cikkünket az ügylet akkor ismert hátteréről. Azt írtuk, hogy a kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez, és ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.
A vártnál hamarabb lezárulhat a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport megvásárlása. Az állam a társaság 80 százalékát venné meg, feltehetően 774 milliárd forintot fizetne érte, de csak átmenetileg lenne ekkora a tulajdonrésze.
A bizottság szerint a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a VINCI Airports tervezett összefonódása nem vet fel versenyjogi aggályokat.
A portál forrásai szerint akár hárommilliárd euró is lehet a vételár.
Értesülések szerint Orbán Viktor eredetileg kínai és katari cégeket akart bevonni a bizniszbe, de "nyugati nyomás" miatt arra kényszerült, hogy meghátráljon.
